A bokaízületek súlyos duzzanatát

Mit tegyünk bokarándulás esetén? Az esetek nagy részében a boka befelé ficamodik, vagyis a talp a test középvonala felé fordul.

Kapcsolódó tartalmak

Ezek a traumák elsősorban az ízület oldalsó, szalagokhoz kapcsolódó területeit érintik, vagyis azokat aszalagokat, amik a szárkapocscsontot összekötik az ugrócsonttal és a sarokcsonttal, de nem ritka, hogy más szalagok vagy az ízülethez szorosan kapcsolódó struktúrák is érintettek.

A rándulások gyakoriak a kontakttal járó rögbi, kosárlabda és természetesen a futball és a gyakori ugrás utáni landolást megkívánó röplabda sportokban. Kisebb rándulások esetén a prognózis kifejezetten pozitív és a gyógyulási idő igencsak rövid; a súlyosabb ficamok viszont sebészeti beavatkozást igényelhetnek és akár hosszabb távon is komoly kellemetlenségeket okozhatnak.

A bokaficam minden sportban gyakran előfordul és a szabály alól a futball sem kivétel. Külboka: három szalag alkotja.

A rándulás viszonylag gyakori, a tényleges bokaficam szerencsére sokkal ritkább ízületi sérülés.

Közülük a legsérülékenyebb az elülső anterior-talo-fibular ligament szalagsáv, ami a szárkapocscsontot köti össze az ugrócsonttal és a külső boka elülső része valamint az ugrócsont oldalsó és elülső felülete között feszül. Nagyon vékony szalagról van szó, amit egyszerűen az ízületi tok megvastagodásaként tartanak számon.

Kissé hátrébb találjuk a calcaneofibularis szalagot, ami a szárkapocscsontot és a sarkat köti össze. Majdnem függőlegesen fut és ügyes kézzel könnyedén kitapintható.

Még hátrébb helyezkedik el az elülső talofibularis szalag ligamentum a bokaízületek súlyos duzzanatát anteriusami ferdén fut, és összefogja a boka és a szárkapocscsont találkozásának hátsó területét az ugrócsont hátsó oldalán a tuberculum lateraleval.

Boka ízületi gyulladását mi okozhatja?

Összességében ez a három szalag akadályozza meg, hogy a lábfej túlságosan elforduljon a test középvonala felé. Még ha funkcionálisan nem is kapcsolódik a fent említett három szalaghoz, ebbe a cspoprtba sorolhatjuk a calcanecuboid szalagot, ami néha érintett lehet a boka belelé történő aláfordulásából származó traumában, mivel funkciója a köbcsont és a sarok távolodásának korlátozása.

• Kutás Mercédesz - gyógytornász, manuálterapueuta, fizikoterapeuta Rendelési idők a képre kattintva!
• Készítmények a gerinc ízületeinek helyreállításához
• Ízületi fájdalom és stroke
• Lehetséges melegedni az ízületeket fájdalommal
• Ezektől is fájhat a boka - Egészséges ízületek

Középső szalagsáv: a merev deltoid szalag alkotja, ami négy merev rostkötegből áll, ezek kötik össze a boka és sípcsont találkozását a sarokcsonttal, az ugrócsonttal és a sajkacsonttal. A deltoid szalag akadályozza meg, hogy a boka túlzott mértékben kiforduljon. Eme funkciójában segíti a külső boka, ami csontakadályt képez a túlzott mértékű kifordulással szemben.

Az ábrán a szalagok alkotta vastag köteg a deltoid szalag. A sípcsont és szárkapocscsont kötőszövetes összeköttetése: ez alatt a distalis tibiofibuláris ízületetet értjük, vagyis azt az ízületet, a bokaízületek súlyos duzzanatát összeköti a sípcsontot a szárkapocscsonttal, épp az ugrócsont felett.

A közvetlen mechanikai károsodások kivételével - zúzódás, törés vagy diszlokáció, a boka ízületi fájdalma akut vagy krónikus gyulladás következhet be, amely a degeneratív-dystrofikus tulajdonságok bizonyos folyamataiból vagy metabolikus pusztulásból ered. Tekintsük a klinikai megnyilvánulások, azok okai és a boka ízületi fájdalom kezelésének legvalószínűbb állapotát. A bokaízület csontritkulása ízületi gyulladása A boka ízületei az ízületi porc szövetstruktúrájának felszíni károsodása következtében fájdalmat okozhatnak a degeneratív-disztrófiai károsodás következtében. Egy ilyen személy klinikai kórképe komoly probléma, mivel a fájdalom, amikor a bokaízületben sétál, nemcsak a tevékenységét korlátozza, hanem minőségileg is befolyásolja a további életmódot.

Eme ízület mozgása nagy mértékben korlátozott, mivel különböző szalagok teszik erősen stabillá. Ezek közül meg kell említenünk az interosseus szalagokat és az anterior inferior, valamint a posterior inferior tibiofibuláris szalagokat.

Az ábrán a hátsó tibifibuláris szalag elhelyezkedését láthatjuk. RÁNDULÁSOK A rándulások három fokozatát különböztetjük meg attól függően, hogy milyen mértékű kár éri a szalagokat: I-es fokú bokaficam: nem jár a szalag mikroszkopikus sérülésével; a fájdalom és a duzzanat kisebb mértékű, ahogy a mozgás korlátozottsága is.

Bokaficam 4 oka, 7 tünete és 5 kezelési módja [teljes leírás]

II-es fokú bokaficam: részleges szalagszakadás következik be. A fájdalom és a duzzanat jól észlelhető és a láb kisebb-nagyobb mértékű instabilitásával is járhat.

III-as fokú bokaficam: teljes szalagszakadás történik. Intenzív fájdalom és nagymértékű duzzanat jellemzi, a boka nem terhelhető és a láb kifejezetten instabil. A képen a bokaficam különböző fokozatait láthatjuk a külboka elülső szalagja és a calcaneofibularis szalag vonatkozásában. Felfedezhető, hogy a III-as fokú ficam a szalag teljeskörű károsodását jelenti.

Bokaficam áttekintés

A külboka rándulása: amennyiben a sérülést a boka kifordulása okozza, elsősorban a külboka szalagjainak érintettségére kell gyanakodnunk.

Ezek közül a leggyakrabban a külboka elülső szalagja talofibulare a bokaízületek súlyos duzzanatát sérül, de nem ritka, hogy a probléma a calcaneofibularis szalagra is kiterjed. Ha a trauma különösen súlyos volt, nem zárhatjuk ki a szárkapocscsont-törést sem.

GYIK Ezektől is fájhat a boka A lábfejben vagy a bokában jelentkező kellemetlen,  hasogató fájdalomnak több oka is lehet a sérüléstől az ízületi gyulladásig. A fájdalom  pedig az  enyhétől akár a terhelésre való képtelenségig is terjedhet.

Egy felkészült szakember alkalmazhatja az Ottawa Ankle Rules-t, hogy eldöntse, szükség van-e a sportoló sérült végtagjának megröntgenezésére. Könnyen és gyorsan alkalmazható, tapintásos vizsgálatról van szó, ami révén megállapítható, hogy a törés gyanúja megalapozott-e, vagyis hasznos a radiológiai vizsgálat szükségességének szempontjából. Jellemző jelekként és tünetekként tartjuk számon a boka oldalsó területe körüli és az alatti duzzanatot, ezen a területen észlelt fájdalmat, ami kisugározhat a szárkapocscsont hosszában és a lábfej oldalsó területeire, valamint súlyosabb esetekben véraláfutás és jelentős mozgáskorlátozottság is jelentkezhet.

Vannak olyan tesztek, amiket felkészült klinikai orvosoknak kell végeznie a szalagok állapotának felmérésére.

Ezek révén képet kaphatunk arról, milyen mértékben sérült a szalagok integritása, viszont a leginkább javasolt vizsgálat a szalagot ért kár pontos helyének és kiterjedtségének megállapítására a mágnesesrezonancia-képalkotás MRIamit csak orvos rendelhet el. A kilátások kedvezőek, a súlyosabb esetekben a sporttevékenységhez történő visszatérés várható ideje nagyjából hét.

Ha a gyógyulás tovább tart, érdemes a játékosnak ortopéd szakorvos felkeresését javasolni.

Rheumatoid arthritis

A képen jól látható a boka befelé történő ficamának jellemző folyamata, ami a külboka szalagjait érinti. Ahogy a fotón is látjuk, a sérülés gyakran fizikai kontakt nélkül is bekövetkezik.

A középső szalagsáv rándulása: a deltoid szalag izolált rándulása meglehetősen ritka, a bokaízületek súlyos duzzanatát vastagsága, valamint a sípcsont és boka találkozási területének viszonylagos törékenysége okoz.

Kifordulásos húzódás esetén tehát inkább az utóbbi, csontot érintő sérülésre gyanakodhatunk, mint a szalag a bokaízületek súlyos duzzanatát. Az Ottawa Ankle Rules felhasználása ebben az esetben is segíthet a klinikai orvosnak a röntgenvizsgálat szükségességének megállapításában.

Amennyiben csak a szalagok érintettek, a felépülési idő a duplája annak, amit a külboka ugyanilyen jellegű rándulása esetén jeleztünk.

Hogyan zajlik a bokaficam kezelése?

Az ábra a boka kifordulását ábrázolja, megpróbálva szemléltetni a deltoid szalag integritásának sérülési folyamatát. A tipikus sérülés mechanizmus a boka lábháti hajlításával járó túlzott kifordulása, miközben a talp a talajon marad.

• Leggyakrabban kosárlabdázás közben, valamint egyéb, főleg kontakt labdajátékok közben fordul elő, de hobbifutók között is gyakori, főleg, ha egyenetlen terepen futnak.
• Ízületi fájdalom pszichológiai okai
• Térd instabilitás nincs fájdalom
• A térdgyulladás betegség
• Bokarándulás | YouCoach

A boka magasabb területének ficama hosszabb felépülési időt a bokaízületek súlyos duzzanatát meg a klasszikus aláfordulásos ficamokhoz képest. Az anterior inferior tibiofibuláris szalag teljes károsodása sebészeti beavatkozást kíván meg, amivel stabilizálható a sípcsont és a szárkapocscsont között distalis ízület. Nem ritka, hogy eme szalag folytonosságának megszakadása a deltoid szalag károsodásával vagy a boka törésével jár.

A kép az anterior inferior, valamint a posterior inferior tibiofibuláris szalagok teljeskörű károsodását ábrázolja.

Hírlevél feliratkozás

Jóllehet, ez a sérülés ritka, mechanizmusa alkalmazható az anterior inferior tibiofibularis szalag izolált sérüléseire is. Ha a traumát követő fájdalom nagyon erős, a játékost azonnal le kell cserélnünk és jegelnünk kell a fájó területet, miközben alkalmazzuk a P.

Amennyiben az Ottawa Rules-t alkalmazzuk és pozitív eredményt kapunk, a játékost azonnal sürgősségi ellátásra kell küldenünk.

Következtetéseket vonhatunk le a duzzanat jelentkezésének gyorsaságából is: ha az gyorsan, azonnal a trauma után megjelenik, a szalagok sérülésére gyanakodhatunk; ha viszont a duzzanat fokozatosabban, kevésbé hirtelen alakul ki, kisebb eséllyel feltételezhetjük a szalagok komoly károsodását.

Ha egy, a fotón láthatóhoz hasonló boka a bokaízületek súlyos duzzanatát véraláfutás fájdalommal és duzzanattal jár, az tipikusan a külboka szalagjainak magas fokú károsodására utal. A boka magasabb területének vagy a syndesmosis sérülése esetén a duzzanatot a fentebb, a boka és a szárkapocscsont találkozásának középső területén vehetjük észre.

1. Kezdő fájdalmak a csípőízületekben
2. Akut könyökfájdalom okai
3. Ízületi gyulladás a fülben
4. Kiegészítők artrózis kezelésére
5. Először tompán fáj, aztán bedagad; a bokaízületi gyulladás jelei - EgészségKalauz
6. A rheumatoid arthritis autoimmun eredetű megbetegedés.

Elsődleges tünete a boka süllyedésérzete, amit a játékos valószínűleg a feszesség hiányaként fog leírni. Vannak mechanikus jellegű instabilitási problémák, amik valós anatómiai elváltozásokhoz kötődnek mint például egy vagy több szalag teljes károsodása és funkcionális jellegű instabilitási gondok, amiket viszont a propriocepció nem megfelelő működése vagy izomgyengeség okoz.

A propriocepciós problémát a szalag azon benső receptorainak részleges elvesztése okozza, amik feladata a végtag mozgását érintő információk eljuttatása a központi idegrendszerbe. Nem teljesen világosak még azok a mechanizmusok, amik a boka forgatásért felelős izmai, vagyis a peroneus izmok izomerő-vesztéséért felelősek.

A rendelkezésünkre álló kevés tudományos bizonyíték azt támasztja alá, hogy a propriocepció javítását és az adott terület normális mozgékonyságának megtartását célzó gyakorlatok edzéseinkbe történő beépítése csökkentheti a boka rándulásával járó sérülések előfordulási esélyét. Vannak viszont bizonyítékaink arra, hogy ezek a a bokaízületek súlyos duzzanatát nehezített és a sportág követelményei szempontjából egyre specifikusabb gyakorlatok kifejezetten hasznosak a sérülés utáni visszaesés megelőzésében.

Utóbbiak meglehetősen gyakoriak a bokarándulás esetén. A képen látható propriceptív gyakorlatok egyaránt hasznosnak bizonyulnak a bokaficam megelőzésében és rehabilitásciós kezelésében is.

Női Egészség Éve 2020

Krónikus problémákkal járó vagy műtétet igénylő esetek viszonylag ritkán fordulnak elő. A kezelés mindig alkalmazkodik a sérült ízület állapotához és az azt érő terhelés optimalizálására törekszik, hogy a szövetek minél teljesebb mértékben gyógyulhassanak. Az elsődleges célok a lábtőcsont és sípcsont közötti ízület teljes mozgáspályájának visszaállítása a boka befelé irányuló ficama után a dorsaflexió gyakran korlátozott, ez a mozgáskorlátozottság pedig veszélyfaktor a kiújulás szempontjábólaz ízületet stabilizáló izmok erejének visszanyerése, a proprioceptív edzés és a futball jellemző funkcionális mozgásaihoz történő fokozott visszatérés irányváltások, analitikus technika, ütközések.

A legnagyobb terheléssel járó rehabilitációs fázisokban és abban az esetben, ha a játékos a csapatba történő visszatérés után szükségét érzi, hasznos lehet az ízületet funkcionális szalagkötéssel védeni, amit megfelelően felkészült szakembernek kell végeznie. Később akár a játékosnak is megtaníthatjuk a kötési technikát, ha a rögzítést továbbra is szükségesnek érzi. A bokaízületi kötés fontos támogatónk a rándulások rehabilitációs kezelésében.

Ki kell emelnünk viszont a bokaízületek súlyos duzzanatát a fontosságát, hogy ezt eleinte felkészült szakembernek kell alkalmaznia, és ha szükséges csak később, megfelelő előzetes oktatás után bízhatjuk rá a játékosra.