Radiológiai szindrómák csontok és ízületek betegségeiben

Gyermekeknél és serdülőknél a gyulladásos elváltozások leginkább a hosszú csontok metafízisét érintik. Elváltozások azonban a csontváz bármelyik részében előfordulhatnak. Továbbá, a betegség érinthet más szerveket, például a bőrt, a szemet, az emésztőtraktust és az ízületeket is. A betegség gyakoriságát nem tanulmányozták részletekbe menően. Az európai nemzeti nyilvántartások adatai alapján 10 főből kb.

A mozgásszervek A vázrendszert alkotó csont és a köztük lévő ízületek, a mozgásokat kivitelező izmok és inak, valamint a hozzájuk kapcsolódó lágyrészek bőséges lehetőséget adnak a legkülönfélébb elváltozások kialakulására.

Nemi predominancia nincs. A betegség okait nem ismerjük.

Ízületi ultrahang vizsgálat | Budai Radiológiai Centrum

A feltételezések szerint a betegség a veleszületett immunrendszer zavarával függ össze. A csontmetabolizmus ritka betegségei — például a hipofoszfatázia, a Camurati—Engelman-szindróma, a jóindulatú hyperostosis-pachydermoperiostosis és a hisztiocitózis — hasonlíthatnak a CNO-ra. A betegség öröklődését még nem igazolták, de feltételezik. Valójában csak az esetek kis része familiáris.

Csontciszták, a csontok daganatszerű állapotai

Megelőzhető-e a betegség? A betegség okai jelenleg nem ismertek.

Megelőző intézkedésekről sem tudunk. A közelmúltban végzett elemzések nem találtak a betegséget okozó fertőző ágenst például baktériumokat.

Reumatoid artritisz – Wikipédia

A betegek általában csont- vagy radiológiai szindrómák csontok és ízületek betegségeiben fájdalomra panaszkodnak, ezért a differenciáldiagnózis lehet gyermekkori idiopátiás artritisz és bakteriális oszteomielitisz is. Klinikai kivizsgálással tulajdonképpen kimutatható az artritisz ízületi gyulladás a betege jelentős részénél. Gyakori a helyi csontduzzanat és nyomásérzékenység, valamint sántítás és funkcióvesztés is előfordulhat.

Epidemiológia[ szerkesztés ] A reumatoid artritisz az egyik leggyakoribb autoimmun betegség, mely világszerte a lakosság kb. Utóbbi előfordulási gyakorisága jelentős földrajzi eltéréseket mutat, egy as svéd tanulmányban a betegek 40,6 százalékában alakult ki valamilyen extraartikuláris manifesztáció.

Lefolyása szempontjából a betegség lehet krónikus vagy rekurrens kiújuló. A betegség nem azonos minden gyermeknél.

Navigációs menü

Mi több, a csont érintettségének típusa, a tünetek időtartama és súlyossága betegről betegre változik, sőt ugyanannál a gyermeknél is, ha figyelembe vesszük a rekurrens lefolyását. Általában a gyermekkori CRMO hasonlít a felnőttkorihoz. Ugyanakkor néhány jellemzője, például a bőr érintettsége pikkelysömör, gennyes akne felnőttkorban gyakrabban megfigyelhető.

Felnőtteknél a betegséget SAPHO szindrómának hívják, amely a szinovitisz, akne, pusztulózis, hiperosztózis és oszteitisz szavakra utal. A korai CNO csontelváltozások radiológiai vizsgálata sokszor nem mutat ki jellegzetes elváltozásokat, bár később a betegség lefolyása alatt a végtagok hosszú csontjainak és a radiológiai szindrómák csontok és ízületek betegségeiben az oszteoplasztikus és szklerotikus elváltozásai CNO-ra utalhatnak. A csigolyakompressziót a röntgenvizsgálat szintén meglehetősen későn mutatja ki, de a rosszindulatú betegség és az oszteoporózis további differenciáldiagnózisát is mérlegelni kell ennek a tünetnek a felfedezése után.

A CNO diagnózisának tehát a klinikai képen és képalkotó vizsgálatokon kell alapulnia. Az MRI-felvétel kontrasztanyaggal további részleteket ízületi kezelő applikátorok az elváltozások gyulladásos aktivitásáról.

A technéciumos csontszcintiográfia segíthet a diagnózis kezdeti meghatározásában, mivel klinikailag csendes CNO elváltozások gyakran felléphetnek. A teljes testről készült MRI-felvétel azonban a jelek szerint érzékenyebb az elváltozások meghatározása szempontjából. A betegek jelentős számánál a diagnosztikai képalkotó eljárás önmagában nem zárja ki a rosszindulatú betegség jelenlétét, ezért mérlegelni kell a biopsziát, mivel sokszor nehéz egyértelmű különbséget tenni a rosszindulatú csontelváltozások és a CNO-val összefüggő elváltozások között.

A biopszia helyének kiválasztásakor funkcionális és kozmetikai szempontokat is figyelembe kell venni. Biopsziákat kizárólag diagnosztikai célból szabad végezni, és a klinikusok ne próbálják meg kimetszeni a teljes elváltozásos területet; ez felesleges funkcionális károsodáshoz és hegesedéshez vezethet. Már többször megkérdőjelezték a diagnosztikai biopszia szükségességét a CNO kezelésében.

Radiológia

A CNO diagnózisa eléggé valószínűsíthető abban az esetben, ha a csontelváltozások legalább 6 hónapja fennállnak, és a betegnél jellegzetes bőrelváltozások is fellépnek. Ebben az esetben nem kell feltétlenül biopsziát végezni, azonban kötelező a rövid távú klinikai utánkövetés, beleértve az ismételt képalkotó vizsgálatokat is.

A rosszindulatú betegség kizárása érdekében biopsziát kell végezni az unifokális egygócú elváltozásokból, amelyeknek csak oszteolitikus megjelenése van, és érintik a környező szöveti képleteket. A gyulladás és a szöveti érintettség mértékének meghatározása érdekében a fájdalmas epizódok ideje alatt rendszerint megmérik a vérsejtsüllyedést ESRa CRP-szintet, a teljes vérképet, valamint az alkalikus foszfatáz és a kreatinin-kináz szintjét.

Gyakran előfordul azonban, hogy ezeknek a vizsgálatoknak az eredménye nem egyértelmű.

Az ízületi hártya daganatai

Milyen kezelések léteznek? Jelentős számú betegnél azonban erősebb gyógyszerekre, például szteroidokra és szulfaszalazinra van szükség. A biszfoszfonátokkal végzett kezelés újabban kedvező eredményekhez vezetett.

English Ízületi ultrahang vizsgálatok A sérült, fájdalmas, duzzadt ízületek komplex képalkotó diagnosztikája a csontos alkotórészek röntgen vizsgálatából, és az ízületek körüli lágyrészek: izmok, szalagok, inak, az ízületi belhártya, ízületi porcborítások ultrahang vizsgálatából tevődik össze. Ízületi ultrahang specialistánk: dr. Farbaky Zsófia főorvos Rendelési idő: keddenként — között Időpontért keressék ügyfélszolgálatunkat!

Beszámoltak már a betegség krónikusan refrakter lefolyásáról is a betegség hosszú ideig nem reagált a kezelésre. A szülők számára nem könnyű elfogadni, hogy gyermekük kénytelen hosszú ideig gyógyszert szedni. Általában aggódnak a fájdalomcsillapító és a gyulladáscsökkentő gyógyszerek esetleges mellékhatásai miatt is. Gyermekkorban az NSAID szerek általában biztonságosnak számítanak, és kevés mellékhatásuk van, például gyomorfájás.

További részletek a gyógyszeres kezelésről szóló részben. A kezelés időtartama az elváltozások helyi jelenlététől, számától és súlyosságától függ. Általában hónapokig vagy évekig tartó kezelésre van szükség.

Artritisz ízületi gyulladás esetén fontos lehet a fizikoterápia. Az ilyen betegségekre alkalmazott kiegészítő kezelésekről azonban nincsenek adatok. A kezelés alatt álló gyermekeknél legalább évente kétszer vér- és vizeletvizsgálatot kell végezni.

A betegek többségénél több évig is eltarthat, néhányuknál akár élethosszig is. A betegség megfelelő kezelése esetén a prognózis kedvező. A gyermek és családja ízületi és csontproblémákkal küzd gyakran hónapokig a betegség diagnosztizálása előtt. Differenciális kivizsgálás céljából általában javasolják a beteg kórházi felvételét. A diagnózis felállítása után szintén javasolt a rendszeres kontrollvizsgálat járóbeteg-ellátó egészségügyi intézményben.

Radiológia | Digitális Tankönyvtár

Mi a helyzet a radiológiai szindrómák csontok és ízületek betegségeiben Lehetnek korlátozások a sportolást illetően, főleg biopszia után vagy artritisz jelenléte esetén. Ezt követően általában nem kell korlátozni az általános fizikai aktivitást. Nincs speciális étrend. A gyermek kaphat védőoltást, kivéve az élő vakcinákat kortikoszteroid- metotrexát- illetve TNF-α-gátló kezelés ideje alatt.

Tartalomjegyzék

A CNO-s betegeknek nincsenek termékenységgel kapcsolatos problémáik. A medencecsontok érintettsége esetén a beteg kellemetlenséget tapasztalhat a szexuális tevékenységek közben. Teherbe esés tervezése előtt és a terhesség ideje alatt felül kell vizsgálni a gyógyszeres kezelés szükségességét.