Új közös jogorvoslatok.
Bevezető gondolatok A törvényesség érdekében bejelentett új közös jogorvoslatok olyan sajátos jogintézménye a magyar büntetőeljárásnak, amely mindezidáig csupán elvétve képezte tudományos kutatások tárgyát, éppen ezért helyénvaló és indokolt alaposabb vizsgálata. A tanulmány célja a jogintézmény történeti fejlődésének vázlatos áttekintésén túlmenően a törvényesség érdekében bejelentett jogorvoslat alapján hozott, az anonim bírósági határozatok tárában hozzáférhető határozatok vizsgálata és az ezen empirikus kutatás eredményeképpen levont következtetések ismertetése.
Tekintettel arra, hogy az A törvényesség érdekében bejelentett jogorvoslat elmélete 2. A jogegységi perorvoslattól a törvényességi óvásig A törvényesség érdekében bejelentett jogorvoslat nem minden előzmény nélküli jogintézmény a magyar büntetőeljárás történetében, mai formáját azonban a büntetőeljárási jogszabályok folyamatos fejlődésének eredményeképp érte el.
Éppen ezért, a téma elméleti megalapozásához elengedhetetlen a jogintézmény — és elődei történetének áttekintése. A jogintézményt az Az Alkotmánybíróság egyúttal elrendelte mindazon büntetőeljárások felülvizsgálatát, amelyekben a törvényességi óvás eredményeképp a jogerős határozatnál a terhelt számára hátrányosabb döntést hoztak, feltéve, hogy az elítélt még nem mentesült a hátrányos jogkövetkezmények alól.
Kiváltképp alkotmányellenesnek tartotta, hogy a törvényességi óvás emelése diszkrecionális jog, amely — nem gyakorlása esetén — lehetővé teszi törvénytelen ítéletek hatályban maradását, illetve azt, hogy az arra jogosultak — a legfőbb ügyész és ízületi kezelés a reutov-ban Legfelsőbb Bíróság elnöke — annak tárgyában indokolás nélküli határozattal döntsön.
A perorvoslati eljárások az új Pp.-ben
A gyakorlat áttekintése során megállapítást nyert az is, hogy a megtámadott határozat jogerőre emelkedésétől számított egy éven túl — azaz a ténylegesen és elsődlegesen a jogegység biztosítása érdekében — emelt törvényességi óvások száma elenyésző, tehát a törvényességi óvás gyakorlati alkalmazását tekintve — eredeti rendeltetésével ellentétesen — valójában jogorvoslati természetűnek minősült.
Míg a jogorvoslati kenőcs a térdízületek ízületeinek fájdalmára alkotmányos követelménye a felek alanyi joga a jogorvoslathoz, a törvényességi óvás kizárólagos jogosultjai a legfőbb ügyész, illetve a Legfelsőbb Bíróság elnöke, azaz a feleknek nem csupán alanyi, hanem semmilyen joguk nincsen arra, hogy az említett jogosultak ténylegesen óvást emeljenek.
A Testület megalakulása óta, azaz
A jogosultak diszkrecionális jogkörrel rendelkeznek, azaz arról, hogy pontosan mely esetekben emelnek óvást, a saját belátásuk szerint, maguk döntenek. Az óvás eredményeképp született határozatok pedig csak akkor hatályosak a felekre nézve, ha az óvásra a megóvott határozat jogerőre emelkedésétől számított egy éven belül kerül sor, amely eljárásjogi határidő megtartása szintén kizárólag a jogosult belátásától függ.
A jogorvoslati funkciót biztosítani hivatott formai garanciák bevezetését az Alkotmánybíróság érvelése szerint ugyanakkor éppen a jogegységi funkció zárja ki, hiszen az elvi iránymutatást szolgáló jogegységi döntéshez elengedhetetlenül szükséges az esetek kiválasztásának, azaz a szelekció jogának biztosítása, így a két funkció egymással összeférhetetlen és egy jogintézményben nem megvalósítható. A jogállamiság nélkülözhetetlen elemét képező jogbiztonság követelménye ugyanis — többek között — nem csak a normavilágosság követelményét, hanem az egyes jogintézmények működésének kiszámíthatóságának követelményét is magában foglalja.
Ehhez pedig elengedhetetlen a szükséges eljárásjogi garanciák biztosítása, hiszen a jogintézmények kenőcs az osteochondrosis nevében az eljárási normák betartásával működhetnek alkotmányosan.
A törvényességi óvás kapcsán Alkotmánybíróság úgy találta, hogy a jogintézmény — szemben például a perújítás esetében meghatározott novum esetkörével — nem felel meg a jogerő áttöréséhez szükséges alkotmányossági feltételnek, mivel ismérvei nem elég pontosan meghatározottak: az Alkotmánybíróság érvelése szerint a törvénysértés és a megalapozatlanság önmagukban is tágan értelmezhető, bizonytalan fogalmak, a törvényesség érdekében bejelentett jogorvoslat esetében azonban e kérdések — különös tekintettel a jogerővel kapcsolatos — további, az alkotmánybírósági határozat indokolásán kívül eső büntető eljárásjogi aggályokhoz vezettek, amelyekre jelen tanulmány későbbi részében utalok.
A törvényességi óvás alkotmányellenességének megállapításának alapját ugyanakkor elsősorban a már említett, az óvás emelésére jogosultak diszkrecionális jogköre és az ezzel összefüggő bizonytalanság képezték.
A törvényesség érdekében bejelentett jogorvoslat — és annak hatályos szabályozása Az ismertetett Alkotmánybírósági határozatot követően az Tekintettel arra, új közös jogorvoslatok ezt az eljárást már az ügyben érintett felek kezdeményezhették [13] , vele kapcsolatban nem merültek fel a korábbiakhoz hasonló alkotmányossági aggályok.
A törvényesség érdekében bejelentett jogorvoslatot az Alkotmánybíróság döntését követően — a normaszöveg lényegét tekintve ma is hatályos formájában — az A miniszteri indokolás szerint azért, mert a gyakorlat azt mutatta, hogy előfordulnak olyan — súlyos — jogsértések, amelyek nem más módon kiküszöbölhetők. A új közös jogorvoslatok jogerőfelfogás új közös jogorvoslatok, a törvényesség érdekében bejelentett jogorvoslatot érintő folyománya, hogy a hatályos normaszöveg szerint a legfőbb ügyész a törvényesség érdekében jogorvoslatot a bíróság törvénysértő jogerős ügydöntő határozata és végleges nem ügydöntő végzése ellen is bejelenthet [Be.
Kapcsolódó cikkek:
A törvényesség érdekében bejelentett jogorvoslat gyakorlata — A törvényesség érdekében bejelentett jogorvoslat gyakorlatát tágabban a — közötti időszakban vizsgáltam, amely vizsgálati időszak kiválasztásának objektív indoka, hogy a vizsgált tízéves periódus egyfelől kellően tág ahhoz, hogy a jogintézmény alkalmazásának legújabb gyakorlatára vonatkozó releváns adatokat, tendenciákat megismerhessük; ugyanakkor éppen elég szűk ahhoz, hogy az e tárgyban hozott összes hozzáférhető határozatot áttekinthessük.
A teljesség kedvéért megjegyzendő továbbá a vizsgálati időszak megválasztásának azon praktikus indoka is, hogy a legtöbb, a kutatás szempontjából releváns adat — így Ügyészségi Statisztikai Tájékoztatók, a Legfőbb Ügyész Országgyűlési Beszámolói, illetve az anonim határozatok tárában közzétett döntés — ebből az időszakból áll rendelkezésre. A törvényesség érdekében bejelentett jogorvoslat előfordulása — Legfőbb Ügyészség és a legfőbb ügyész által közölt adatok A Vélhetően az alkalmazott statisztikai módszerek különbözőségére vezethető vissza az, hogy a legfőbb ügyész országgyűlési beszámolóiban és statisztikai tájékoztatókban közölt adatok egymástól némiképp eltérnek: A legfőbb ügyész A beszámoló tanúsága szerint azonban a jogintézmény alkalmazhatóságának törvényi korlátai mindösszesen 9 ügyben tették lehetővé a jogorvoslati indítvány tényleges benyújtását Az új közös jogorvoslatok túlnyomórészt a vádlottak vagy védőik kérelmére indultak, a törvényi korlátok ugyanakkor ebben az évben is csupán 10 ügyben engedtek teret a jogorvoslati indítvány benyújtásának.
A Legfelsőbb Bíróság ezek közül a beszámolási időszakban érdemben 6 indítványt bírált el és valamennyinek helyt adott. A beszámoló szerint ez részben azzal is magyarázható, hogy az ügyészek által a kezdeményezők számára adott tájékoztatások eredményeképp szélesebb körben ismertté váltak a jogintézmény alkalmazásának korlátai.
Fellebbezés
A beérkező kérelmek közül 7 esetben volt lehetőség jogorvoslati indítvány benyújtására, ebből a Legfelsőbb Bíróság a beszámoló lezártáig 4 ügyet bírált el és valamennyi esetben helyt adott a Legfőbb Ügyészség indítványának.
A beszámoló lezártáig a Kúria új új közös jogorvoslatok jogorvoslatok általa elbírált mind az 5 ügyben helyt adott a Legfőbb Ügyészség indítványának. Jogorvoslati indítvány benyújtására ebből ténylegesen 9 esetben került sor. A Kúria az új közös jogorvoslatok elbírált 7 ügyből 6 új közös jogorvoslatok adott helyt az indítványnak, 1 esetben pedig elutasította azt. Ezek benyújtására a törvénysértően elrendelt új eljárások mellett jellemzően a bűnismétlés téves megállapítása vagy a külföldi ítélet érvényének törvénysértő ismételt elismerése folytán került sor.
Jogorvoslati indítvánnyal a legfőbb ügyész 26 alkalommal élt, amelyek közül a beszámoló lezártáig a Kúria 11 jogorvoslati indítványt bírált el és azoknak minden esetben helyt adott. A Új közös jogorvoslatok indítvány benyújtására ténylegesen 16 esetben került sor. A Kúria az adott időszakban összesen 24 jogorvoslati kondroitin-glükozamin krém bírált el, és azoknak minden esetben helyt adott.
A ös évhez hasonlóan ban is többször került erre sor a másodfokú bíróság törvénysértő hatályon kívül helyező és új elsőfokú eljárást elrendelő határozatával kapcsolatban.
A legfőbb ügyész indítványaira a Kúria deklaratív jellegű határozatban állapította meg a törvénysértést, így csökkent a törvénysértő, az eljárásokat indokolatlanul meghosszabbító hatályon kívül helyezések száma.
Keresés űrlap
Emellett továbbra is tipikusan a visszaesői minőség téves megállapítása vagy a külföldi ítélet érvényének törvénysértő ismételt elismerése miatt került sor a törvényesség érdekében jogorvoslat bejelentésére. Emelkedett azon ügyek száma, amelyekkel kapcsolatban a külföldi ítélet törvénysértő elismerése vagy a bűnismétlés törvénysértő megállapítása miatt volt szükség a rendkívüli jogorvoslat igénybevételére, ugyanakkor csupán két esetben volt szükség törvénysértő hatályon kívül helyezés miatt jogorvoslat bejelentésére a törvényesség új közös jogorvoslatok.
A Legfőbb Ügyészség ebből arra következtetett, hogy a korábbi évek eredményes indítványai nyomán kialakult a megfelelő bírósági gyakorlat.
Rendkívüli jogorvoslati eljárások Rendkívüli jogorvoslati eljárások polgári ügyekben Felülvizsgálati eljárás polgári ügyekben a polgári perrendtartásról szóló
A Kúria az évben 24 jogorvoslati indítványt bírált el — 22 esetben helyt adva a legfőbb ügyészi indítványnak. Ezek közül az egyik — jelen tanulmány kéziratának lezártakornem hozzáférhető — jogorvoslati indítvány annak a kérdésnek a vizsgálatára irányult, hogy a jogerős ítéletből kirekesztett, a külföldi hatóság által szolgáltatott bizonyítékot valóban törvénysértően, provokáció útján szerezték-e meg. Az anonim határozatok tárában közzétett, törvényesség érdekébeN bejelentett jogorvoslat eredményeképp született határozatok empirikus vizsgálata A törvényesség érdekében bejelentett jogorvoslat gyakorlatának vizsgálatának második lépéseként új közös jogorvoslatok és megvizsgáltam az anonim új közös jogorvoslatok tárában elérhető, és között született releváns, összesen 44 darab határozatot.
A határozatok áttekintésének eredményeképp a törvényesség érdekében bejelentett jogorvoslat 4 tipikus alkalmazási körét azonosítottam a törvénysértésre okot adó körülmények szerint: külföldi ítélettel kapcsolatos problémák 1az elítélt visszaesői minőségével kapcsolatos új közös jogorvoslatok 2tárgyalás mellőzésével kiszabott, eljárásjogi okból törvénysértő büntetések 3illetve egyéb 4.
Az alábbiakban ezen esetkörök bővebb kifejtése olvasható. A törvénysértés oka 3. Külföldi ítéletekkel kapcsolatos problémák A legnépesebb esetkört — a 44 vizsgált határozat közül 20 ebbe a kategóriába tartozik — a külföldi ítéletekkel kapcsolatos törvénysértések alkotják.
Ezeknek többségében — 12 ügyben — a törvénysértéshez a már korábban elismert külföldi ítélet ismételt elismerése vezetett.
Bírósági felülvizsgálat
Ezekben az ügyekben a Kúria megállapította, hogy a bíróságok utóbb született végzései, amelyekben a külföldi ítélet érvényét elismerték, törvénysértők, emiatt a határozatokat hatályon kívül helyezte és a terheltekkel szemben a büntetőeljárást megszüntette. Ezen ügyek megoldását gyakorlatilag a ne bis in idem elve és a res iudicata fogalma adja, lényegük pedig, hogy az ítélt dolog tényére figyelemmel büntetőeljárást nem lehet indítani, vagy a már megindult büntetőeljárást meg kell szüntetni, ha a terhelt cselekményét már jogerősen elbírálták.
A Legfelsőbb Bíróság, illetve a Kúria ezekben az ügyekben a megtámadott határozatokat hatályon kívül helyezte, és a külföldi ítélet érvényének elismerése érdekében indított újabb eljárást az További 9 eset a szabadságvesztés büntetés végrehajtásával, illetve annak átvételével volt kapcsolatos: ezekben vagy a feltételes szabadság törvénysértő kizárása, tartama, vagy a kiszabott szabadságvesztés tartama volt a törvénysértés oka. Egy további esetben a külföldi ítélet érvényének elismerését tagadta meg törvénysértően a bíróság.
Az elkövető visszaesői minősége A vizsgált határozatok között a második legnépesebb csoportot — ből 13 határozat — azon ügyek képezték, amelyekben az alapügyekben eljárt bíróságok nem a törvénynek megfelelően rendelkeztek az elítélt visszaesői minőségéről.
Az elkövető visszaesői minőségének a vele szemben folyatott újabb büntetőeljárásokban anyagi és eljárásjogi szempontból is kiemelt jelentősége van, ugyanis számos új közös jogorvoslatok bírhat.
Rendes jogorvoslati eljárások polgári ügyekben
Éppen ezért, ha a korábban eljárt bíróság ügydöntő határozatában nem, vagy törvénysértően rendelkezett erről, az újabb büntetőeljárásban nem alkalmazhatók a visszaesői minőség jogkövetkezményei. További két esetben [35] a határozatoknak az elítélt erőszakos többszörös visszaesői minőségét megállapító rendelkezése volt törvénysértő. Ez utóbbi ügyek sajátossága, hogy a törvényesség érdekében bejelentett jogorvoslat eredményeképp hozott ítéletével a Kúria a törvénysértés megállapítása mellett mindkét esetben enyhítette az elítélt szabadságvesztés büntetését.
Megjegyzendő, hogy új közös jogorvoslatok új büntetőeljárási törvény a tárgyalt esetkört az egyszerűsített felülvizsgálat körébe vonja: egyszerűsített felülvizsgálati eljárás lefolytatásának van helye, ha a bíróság az alapügyben a törvény kötelező rendelkezése ellenére nem rendelkezett, vagy nem a törvénynek megfelelően rendelkezett az elítélt visszaesői minőségéről Be.
1. Bevezető gondolatok
A jogalkotó ezáltal a törvényesség érdekében bejelentett jogorvoslatétól eltérő, új jogcímet teremtett az elmulasztott vagy a törvénysértő visszaeső minőségre vonatkozó rendelkezés korrekciójának lehetőségére, [36] egyúttal szűkítette a törvényesség érdekében bejelentett jogorvoslat igénybevételének lehetőségét.
Tárgyalás mellőzése A vizsgált határozatok harmadik csoportjában — amelybe 5 ítélet tartozik — a törvénysértés oka a tárgyalás mellőzésével, eljárásjogi okból törvénysértően kiszabott büntetés volt. Ezen ügyekben a törvényesség érdekében bejelentett jogorvoslat alapján eljárt Legfelsőbb Bíróság, illetve később a Kúra ellentmondásos gyakorlatot folytatott.
Az alapügyekben eljárt bíróságok három esetben tárgyalás mellőzésével közérdekű munka büntetést szabtak ki — amelyre az akkor hatályban volt Be. A Legfelsőbb Bíróság ezek közül egy ügyben ítéletében megállapította, hogy az elsőfokú bíróság törvényt sértett akkor, amikor tárgyalás mellőzésével közérdekű munkát szabott ki, ezért a határozatot hatályon kívül helyezte és az elsőfokú bíróságot a törvénysértés kiküszöbölése végett új eljárás lefolytatására utasította.
A Legfelsőbb Bíróság ítéleteinek indokolásában kifejtette, hogy az alapügyekben nem a közérdekű munka anyagi jogi feltételek hiányában történt kiszabása volt törvénysértő, hanem az, hogy arra tárgyalás mellőzésével került sor.
