Clavicularis ízületi betegség, Térd, váll, boka és csípő fájdalmak – Ortopéd ambulancia
Betegség leírása: A sternoclavicularis arthrosis a szegykulcscsonti izület milyen lövés vállfájdalomra, degeneratív megbetegedése.
A sternoclavicularis izület fájdalmas duzzanata, később deformációja, mozgásra fokozódó fájdalom, mely főleg a mozgás kezdetekor erős, és a mozgásterjedelem beszűkülése jellemzik.
Clavicularis ízületi betegség lefolyása: A sternoclavicularis izület alkotásában a szegycsont markolata manubrium sterni és a kulcscsont medialis vége vesznek részt. Az arthrosis porckopásaz izületi felszineket borító porc degeneratív elfajulásos megbetegedése, mely a porcot és izületet érő főleg mechanikai hatások miatt fokozatosan évek, évtizedek alatt alakul ki.
- Enyhítse a térdízület éles fájdalmát
- Éjszaka fájdalmas görcs jelentkezhet, mivel az ember nem tudja a kezét a háta mögé helyezni vagy függőlegesen felemelni.
Általában az idősebb korosztály megbetegedése. Az izület fájdalmas duzzanata, később deformációja, mozgásra fokozódó fájdalom, mely főleg a mozgás kezdetekor erős, és a mozgásterjedelem beszűkülése jellemzik. A porckopás elsősorban az izületi porc teherviselő felszíneit érinti. A sternoclavicularis izület esetén a kulcscsont minden irányú mozgása korlátozott illetve fájdalmas lehet.
Ezen clavicularis ízületi betegség képezik alapját a vállöv nagymozgásainak, ezáltal a kar és váll mozgására is kihatással van.
Képalkotó eljárások során az izületi rés beszűkülését, peremszéli osteophytákat, subchondralis sclerosist és subchondralis cystákat láthatunk. Az arthrosis kialakulásában az öregedés, genetikai tényezők mellett a mechanikus tényezők játsszák a legfontosabb szerepet.
- Merevített ízületek kezelése
- Az ízületi gyulladást közvetlenül az ízület bántalma vagy az egész test betegségei okozhatják Lássukaz okok bemutatását sorban!
Az izületet alkotó izületi porc károsodásában a mechanikai kopás mellett a porc táplálása is károsodik, mely súlyosbítja az arthrosist. A porckopás a teherviselő izületi felszíneket érinti elsősorban.
A betegség előrehaladása során a porc először felpuhul, majd felrostozódik, fokozatosan elkopik, végül már csak a csupasz csontfelületek érintkeznek egymással.
Ezzel párhuzamosan az izületi felszínek peremein csontfelrakódások képződnek, melyeket reaktív jellegűek.
A folyamat bizonyos szakaszain az izületi belhártya gyulladása, az izületi folyadék felszaporodása is társulhat. A porckopás végső stádiumában, amikor már csak a csupasz csontvégek érintkeznek egymással, létrejöhet az izület összecsontosodása ankylosismely a mozgások és ezzel együtt a fájdalom megszűnését is jelenti.
A porckopás elkülönítésében egyéb más izületi megbetegedésektől a kórelőzmény, a lassú lefolyás, általában negatív laboreredmények, és eltekintve a minimális gyulladástól, negatív izületi folyadék segíthet.
A sternoclavicularis izület porckopása esetén ezek az általános leírások érvényesek, az izület porcaira és csontjaira kivetítve.
A kezdeti szakaszban konzervatív kezelés gyulladáscsökkentők, fájdalomcsillapítók, nyugalombahelyezés segíthet, előrehaladott folyamat esetén műtéti megoldásként az izület felszabadítása, szükség esetén protetizálása illetve elmerevítése jöhet szóba.
Megelőzési és más fontos tanácsok: A sternoclavicularis arthrosis megelőzésében fontos a vállöv extrém túlterhelésének lehetséges elkerülése. A kezdődő arthrosisnál chondroprotektív pocvédő szerek, gyulladáscsökkentő fájdalomcsillapítók NSAID és a nyugalombahelyezés lassíthatják a progressziót.
A vállízület és a lapocka harmonikus mozgása felel a karok széles tartományú mozgásteréért, a váll mobilitásáért. A vállízület clavicularis ízületi betegség izületegy úgynevezett gömbízület, amelyben az ízület feje, és a vápa tökéletes illeszkedése ,valamint a tok és szalagrendszer és izomrendszer megfelelő működése teszi lehetővé a kar szabad mozgásait. A problémamentes teljes mozgásterjedelem fenntartásához szükséges a megfelelő mobilitás és stabilitás megléte. Egy úgynevezett passzív támasztó rendszer részei az ízületet körülvevő tok és szalagrendszer, mely a véghelyzeti stabilitásért felelős a mozgáspálya végén. Az aktív rendszer része az izomrendszer, elsősorban a rotátorköpeny izmai, melyek a stabilitás mellett a mobilitásban is részt vesznek.
