Az íves és a csigolya ízületi ízületi gyulladása, Erős áttekintés az ívelt ízületek arthrosisáról - Plex

Az emberi gerincoszlop 24 egyedi csigolyából, keresztcsontból és a farkcsontból álló összetett struktúra. A gerinc fő funkciója a gerincvelő védelme, a törzs mozgékonyságának biztosítása, valamint a teherviselés áthelyezése a fejről és törzsről a medencére.

Gyakori megbetegedések

A flexibilis csigolyaközti porckorongok miatt a gerincoszlop egy hajlékony szerkezet, mely képes felfogni a rázkódást és vibrációt, mielőtt azok elérnék az agyat. A gerinc belső passzív stabilitását a porckorongok adják, valamint az ezeket körülvevő szalagos struktúrák, melyet kiegészít a gerinckörüli izomzat funkciója. A gerinc négy régióra osztható: nyaki, háti, ágyéki és keresztcsonti régiókra. A nyaki és ágyéki szakasznak a legjelentősebb a klinikai vonatkozása hisz a leginkább teherviselők, a legmozgékonyabb elemei a gerincnek, s ennél fogva a trauma és a degeneratív elváltozások is ezeken a területeken a leggyakoribbak.

A keresztcsonti és farkcsonti gerincszakasz kivételével a csigolyák egymással feszes ízületekkel kapcsolódnak, ebből eredendően  az egyes csigolyák közti mozgásterjedelem kicsi, viszont a teljes gerinc mozgásterjedelme jelentős. Ez a szerkezet — az izmokkal funkcionális egységet képezve — alkalmassá teszi a gerincet arra, hogy a test stabil tartóvázául szolgáljon, ugyanakkor mobilis is legyen elhajlás, saját hossztengelye körüli rotáció, rugalmasság.

A háti szakasz a mellkas az íves és a csigolya ízületi ízületi gyulladása része s következésképpen a ízületi fájdalomcsillapító ampullák is. A keresztcsonti és farkcsonti csigolyák többnyire összecsontosodtak, a medenceöv alkotásában vesznek részt.

A csigolyák Az első 24 csigolyát valódi vertebrae veareaz utolsó 9 — 11 nagymértékben módosult csigolyát álcsigolyáknak v. Az atlas és az axis C1-C2 is nagyban eltér a valódi csigolyáktól, ezért külön említenénk.

A csigolyatest fő biomechanikai funkciója az, hogy viselje a gerinc nyomóterhelését, mely a test súlyából és az izmok által kifejtett erőkből következik. Ennek megfelelően a csigolyatest dimenziói növekednek a nyaki régiótól a lumbális felé.

A csigolyatest felépítése az erősen porózus trabekuláris csontgerendák és a meglehetősen szilárd kortikális külső héj részt foglalja magába.

Hátfájás 14 oka, 6 fajtája, 6 kezelési módja [teljes tudásanyag]

A kortikális rész nagyon vékony csupán 0,5 mm. A trabekuláris állomány viseli a függőleges nyomóterhelés legnagyobb részét, s a kortikális rész egy olyan erős struktúrát alkot, mely még inkább ellenáll a csavarásnak és a nyíró erőknek. A valódi csigolyák közös az íves és a csigolya ízületi ízületi gyulladása 1. Corpus vertebrae csigolyatest. Trabekularis csontállományból áll, melyet kívülről tömör, kortikalis réteg fed.

Arcus vertebrae csigolyaív. Csigolyatest hátsó, oldalsó részéről eredő ívek, melyek hátul egyesülnek. Eredésénél, a haránt— és ízületi nyúlványok előtt egy bevágást mutat alul és felül incisura vertebralis superior et inferior. Két csigolya közötti bevágások a csigolya közti lyukat foramen intervertebrale fogják közre. E lyukak mérete változik mozgás közben 3. Processus transversus harántnyúlvány.

A csigolyaív oldalsó részéről ered. Processus articularis superior et inferior. A csigolyaív hátsó — oldalsó részéről erednek felfelé és lefelé a páros ízületi nyúlványok. Processus spinosus tövisnyúlvány.

A csigolyaív hátsó részéről ered. Formaen vertebrae csigolyalyuk. A csigolyatest és a csigolyaív fogják közre. A többi csigolyával a gerinccsatornát canalis vertebralis alkotják.

A nyakcsigolyák sajátosságai 1. Kettő gyökérrel ered, közöttük lévő lyuk a foramen transversarium ez specifikus a nyakcsigolyákra. A hetedik csigolya kivételével itt fut az arteria vertebralis, vénák és szimpatikus idegek. A harántnyúlványok két gumóra végződnek, a közöttük lévő vályúban lépnek elő a gerincvelői idegek. Gumóban végződik, erősen kiemelkedik, ezért jól kitapintható tájékozódási pont. Tuberculum anterius et posterius.

Az atlas fejgyám sajátosságai A C 1 nyakcsigolya 1. Massa lateralis. Az atlas oldalsó része, mely előrefelé az arcus anteriorban, hátrafelé pedig az arcus posteriorban folytatódik.

• A vállízület kenőcsének csontritkulása
• A gerinc anatómiája
• Szamosi Szilvia, reumatológus szakorvos A betegség, a nevéből is adódóan, gyulladásos ízületi betegség, mely a sacroiliacalis ízületet érinti.
• Kiroterápia, elektromos fürdő és jóga — egy-egy alkotórésze a hátfájdalmak elleni kezelésnek Az akupunktúra csillapítja az akut és a kopásos fájdalmakat, a lumbágót, az isiászt és a krónikus hátfájást.
• Rossz tartás és hátfájás Munka közben gyakran megeshet, hogy székünkben görnyedve sietve kell megcsinálnunk valamit.
• Mi fáj a térd artritiszével
• Когда разочарованная девочка наконец оставила комнату, Ричард уже сидел, протирая .
• Erős áttekintés az ívelt ízületek arthrosisáról - Plex

A harántnyúlványok szélesebbek, mint a többi nyakcsigolyánál, ezért az a. Itt helyezkedik el a fovea articularis superior. Ez a condylus occipitalis ízfelszíne, közös elliptoid ízfelszín részei. Arcus posterior. Hátulsó ív 3. Arcus anterior. Fovea dentalis. A dens axis ízfelszíne. Sulcus arteriae vertebralis. A fov.

Az axis sajátosságai A C 2 nyakcsigolya 1. Dens axis fognyúlvány. A csigolyatest felfelé a fognyúlványba megy át.

Elől az atlas fovea dentisével ízesül. Hátul az atlas arcus anteriorját áthidaló szalaghoz ligamentum transversum ízesül. Facies articularis superior. Háztetőszerűen lejtő ízfelszínek a dens axis két oldalán. Az atlas fov.

A felső két nyakcsigolya nem képez foramen intervertebralét,a 2. Hátcsigolyák sajátosságai 1. Fovea costalis transversalis.

A harántnyúlvány gumós végén, elől lévő ízfelszín, a bordatestek ízesülésére. A csigolyatest két oldalán, felül és alul a bordafejek ízesülésére 1, 11, 12 csigolya kivételével. X A processus transversuson látható nyúlványok és ízesülések: 1.

Processus mamillaris.

A gerinc ízületcsuklóinak arthrosisának leggyakoribb és legjelentősebb oka trauma a nyaki gerincnek, vállnak és a gerincnek.

A processus articularis superior hátsó felszínén lévő nyúlvány. Processus accessorius. A harántnyúlvány maradványa. Processus costarius. X Keresztcsont os sacrum és farkcsont os coccygis A sacrum öt keresztcsonti csigolya összecsontosodásából keletkezett, elgörbült ék formájú, a gerincnek a medencéhez csatlakozó része.

A csípő-keresztcsonti ízület gyulladása (sacroileitis)

Hozzá alulról csatlakozik a farkcsont, mely négy — hat csökevényes csigolya. Közülük az első némileg hasonlít egy csigolyához, különálló is lehet. A többi csökevényes, kocka vagy téglatest alakú. A keresztcsont elülső felszíne: 1. Basis ossis sacri. Itt ízesül az ötödik ágyékcsigolyával. Facies auricularis. Itt ízesül a medencecsonttal. Foramina sacralia pelvina. Két oldalon négy — négy.

Hátfájás 14 oka, 6 fajtája, 6 kezelési módja [teljes tudásanyag] - 27 Sellő

Linae transversae. Összecsontosodás helyét jelzik. A hátsó felszín: 1.

Crista sacralis mediana. A proc. Crista sacralis medialis. Crista sacralis lateralis.

• Mi a csípőízület subluxációja, hogyan kell kezelni
• Кстати, наш милый Галилей однажды вечером в кафетерии убил двоих в очередном припадке ярости.
• Она до сих пор видела искаженное болью горькое лицо Кэти среди языков пламени.
• Николь подошла к ним, дотронулась до головы Синего Доктора.
• Kezelni a kéz ízületi gyulladását
• Она глядела на группу зеленых огней.

Foramina sacralia dorsalia. Az előző kettő között.

Egészséges gerinc – műtét nélkül | TermészetGyógyász Magazin

Hiatus canalis sacralis. A gerinccsatorna alsó bejárata. Cornu sacrale. Az előző két oldalán elhelyezkedő nyúlványok. Összeköttetések Synchondrosis porcos a két csigolya discus és a kétoldali kisízületek között.

Erős áttekintés az ívelt ízületek arthrosisáról

A csigolya üvegporcos zárólemeze véglemeze alkotja a két csigolya közötti porckorong valamint a csigolyatest szivacsos állománya közötti határt.

A  zárólemez  egyik legfőbb funkciója, hogy megakadályozza a porckorong betüremkedését a csigolyatestbe, és hogy egyenletesen megossza a csigolyatestre irányuló terhelést. Sűrű porcrétegével a véglemez félig áteresztő membránként is szolgál, mely lehetővé teszi a porckorong táplálását diffúzió útján csigolya szivacsos állományából. A discus intervertebralis a csigolyatestek között teremt folytonos, rugalmas összeköttetést, felül és alul üvegporc választja el azoktól. Belső magja, a nucleus pulposus kocsonyás állagú, a magot kívülről a rostporcos anulus fibrosus borítja.

A porckorong a test legnagyobb érhálózat nélküli heterogén morfológiájú speciális struktúrájú eleme.

Az anulust jellemzi, hogy képes vizet megkötni és ezáltal megduzzadni. A rostos gyűrű lemezes felépítésű, mely különálló, koncentrikus rostos rétegből áll, egymást radier irányban keresztbe szövő rostokkal. A  rostok irányultsága változik, így a gyűrű mechanikai tulajdonságaiban régiónként variáció található. A porckorongot az összenyomás, hajlítás és csavarás összetett kombinációja terheli.

Az egészséges porckorongban az axiális függőleges irányú terheléseket a gél állapotú mag hidrosztatikus összenyomása viseli, s ennek ellenáll a külső rostos gyűrűben keletkező feszültség, mely egy pneumatikus kerékhez vagy vizes ballonhoz is hasonlítható. A porckorong a reá nehezedő a nyomást egyenletesen osztja el a csigolyatestek felszínén.

Utóbbi Pascal törvényéből vezethető le, miszerint a folyadékban a nyomás minden irányban egyenletesen terjed, bármilyen helyzetben is van egy csigolya, az alatta levő porckorong anulus fibrosusán és így a csigolyatesten is a nyomás egyenletesen oszlik el.

A kor előrehaladtával a mag víztartalma  csökken, melynek a következtében a porckorong rugalmassága is csökken, és a nyomás egyenlőtlenül tevődik az íves és a csigolya ízületi ízületi gyulladása csigolyatestre.

A porckorongok tápanyagellátása a szomszédos üvegporcokon keresztüli diffúzióval történik. A porckorongok a gerinc hosszának negyedét teszik ki. A napközbeni terhelés hatására dehidrálódnak és éjszaka az erőhatás megszűntével rehidratálódnak. A napi folyadékcsere jelentős fontosságú a porckorong tápanyagellátásában.

A C1 és C2 csigolyák között nincs discus.

A csípő-keresztcsonti ízület gyulladása (sacroileitis)

Csigolyák közötti kisízületek zygapophysalis ízületek Az íznyúlványok között jönnek létre a csigolyák közti kisízületek, melyeknek elsősorban a gerinc különböző irányú mozgásaiban van szerepe.

A nyaki régióban speciális uncovertebrális ízületek vagy Luschka-ízületek fejlődtek ki, melyek az egyik csigolyatest és az alatta levő csigolyaív bázisai között helyezkednek el. Nem valódi ízületek, de ízületre utaló jegyeket mutatnak. A porckorongok másodlagos hasadásaiból keletkeznek a mozgások okozta erőbehatások hatására s 10—20 éves kor között jelennek meg.

Szerepük jelentős a nyaki régió degeneratív elváltozásainak kialakulásában. Syndesmosis szalagos összeköttetés A gerincet az ízületektől függetlenül szalagkészülék fogja össze. A csigolyatestek elülső felszínén tapad a ligamentum longitudinale anterius 1a hátsó felszínén azaz a gerinccsatorna elülső falán a ligamentum longitudinale posterius 2.

Az utóbbi mint membrana tectoria a nyaki szakaszon beborítja a fejízületek szalagkészülékét. A ligamentum flavum 3 az egyes csigolyaíveket köti össze a foramen intervertebralék kivételével.

A ligamentum supraspinale 4 a tövisnyúlványok felett fut, a hetedik nyakcsigolyától felfelé a tarkóizmokat elválasztó szalaggá ligamentum nuchae önállósul.

A ligamentum intraspinale 5 az egyes tövisnyúlványok között, a ligamentum intertransversale 6 az egyes harántnyúlványok között fut. Synostosis csontos összeköttetések A keresztcsont és a farokcsont összecsontosodott csigolyák maradványai. A keresztcsontban 20 éves korig a csigolyák között hyalinporc és intervertebralis discusok láthatóak.

Feji ízületek Kettőt különböztetünk meg. Az ariculatio atlantooccipitalis a condylus occipitalisok és a két fovea articularis superior között jön létre.

Az ízfelszínek egy haránt, hosszúkás tojásidomnak felelnek meg.